Esőkert

Helyben tartja a csapadékvizet

Csökkenti a hősziget hatást

Növeli a biodiverzitást

Javítja a levegő minőségét

Az esőkertek a természetes erdők működését utánzó, mesterségesen létrehozott tájképi helyszínek, sekély mélyedések, komposzttal módosított talajjal és telepített növényekkel. Az esőkertek ideiglenesen tárolják az esőkert vízgyűjtő területéről lefolyó csapadékvizet. A csapadékvíz szabályozottan szivárog át az esőkerti talajkeverék alatt elhelyezkedő eredeti talajba.

Az esőkert egyben egy természet-alapú megoldás (TAM), mely lehetővé teszi városi környezetben is a víz lassú visszaszivárgását a talajba. Használatát elsősorban a villámárvizek sújtotta területekre, illetve nagy szilárd burkolatú felületek (út, parkoló, tető) mellé javasoljuk.

Cél a csapadék kezelése, összegyűjtése, elnyelése, szűrése, helyben tartása, hasznosítása.

A megfelelő rétegrend és méretezés mellett az esőkertek időszakos vízborítása elenyésző.

Az esőkertek költséghatékonyak, kivitelezésük és fenntartásuk olcsóbb, mint a hagyományos csapadékcsatornáké. Megvalósul a csapadék helyben tartása és hasznosítása és nem terheljük a közcsatorna hálózatot.

Az esőkertek felépítése, tervezése

A közterületi esőkertek tervezése több szakág együttműködése révén valósul meg. Egyszerűbb esetekben elegendő egy tájépítész tervező. Bonyolultabb (pl. vízjogi engedélyhez kötött) esetekben szükséges bevonni a tervezésbe vízi közmű tervezőt, illetve vízgépészetet is amennyiben víz tározásra kerül sor. Esőkert létesítését minden esetben egyedileg kell elbírálni. A tervezéséhez és méretezéséhez előzetes vizsgálatok szükségesek.

Az esőkert felülete (elöntési terület) jellemzően 3-5%-a annak az át nem eresztő felületnek (begyűjtő terület), ahonnan a vizet kapja.

Ha zöldfelületről is érkezik csapadék az esőkertbe, az esőkert felülete növelhető a zöldfelület 2%-ával.

Elhelyezése zöldfelülettel körbevett területen a legideálisabb. Az esőkert tárolókapacitását meghaladó csapadékvíz innen tovább folyhat egy másik esőkertbe vagy egy szomszédos vízelvezető rendszerbe. Javasoljuk a hálózatos, „esőkert láncolatban” való gondolkodást.

A vízbeáramlás az esőkertekbe történhet zöldfelületek felől, szegély nélküli parkolók, burkolatok felől vagy utak, parkolók melletti szegély megszakításokon keresztül.

Az esőkert bejáratoknál mindig érdemes kialakítani egy áramlás lassító és üledékgyűjtő kavicságyat és gyűjtő medencét. A gyors beáramlási sebesség miatt, kerülendő a csőbemenettel kialakított esőkert bejárat.

A Miyawaki erdők tulajdonságai

Növények az esőkertben

Az esőkerteket stressztűrő, nedves és száraz körülményekhez is alkalmazkodni képes növényekkel célszerű kialakítani.

Az esőkert 3 szintre osztható. A mélyebben fekvő területeken az ideiglenes vízborítást tűrő, vizes élőhelyek növényei, a magasabban fekvő területeken (oldallejtők, padkák) a szárazságot jobban elviselő fajok érzik jól magukat. Elsősorban évelők, de cserjék és fák is alkalmazhatóak.

Az esőkert fenntartásánál éves talaj- növény- és mulcsréteg karbantartásra van szükség, az optimális beszivárgási, tárolási és szennyezőanyag-eltávolítási képességek biztosítása érdekében. Ha a létesítés évében a növénytelepítés után aszályos időszak következik, akkor szükséges lehet az öntözés.